|
Bagi László Hezekiah: Egyszerű dal
Fekete, de nem a felhők jönnek, Vörös az ég, nem az aszfalt, könnyet Hiába ejtesz, sírnak a földek Lábad alatt, de még nem, nem lőnek…
Élve kellesz, a halott nem fizet, Élve, álmodban ihatsz csak vizet, Ébren: hazugság szavát, látszatot, És mit rejtve fütyülnek, játszhatod…
Nem a véred, csak a béred számít, Miközben az újság híre ámít, Amiben magad is egy számjegy vagy, Apró százalék, értéket nem kap.
Nem zárnak börtönbe, de szívbe sem… Haver a sarkon - cigit szív velem, Amíg isszuk a törvény híg levét, Fürkészi szemünk – itt – a rend helyét…
Hatalom: minden, az ember kicsi, De ahogy Isten, még azért hiszi, Hogy a pénzimádó-bálvány-arcok S urak adják fel előbb a harcot,
Kik szólamokból szőnek altatót, Tested sejtjéből kérik az adót, S bár ezer szóval vágnának léket, Talán még érzed: van benned lélek…
/Hezekiah, 2006. augusztus 28./
|