|
Bagi László Hezekiah: Kiálts a másikra!
Kiálts a másikra, vondd be így átokkal fejedet, Játssz mosolyt-hozó szavaival, figurázd ki, De előbb nézz csak magaddal farkas-szemet, És saját lelki szennyesed hagyd a fényben ázni!
Kiálts a másikra, forgasd ki minden szavát, Fortyanjék benned a düh, gyűlölet keserű könnyei, Káröröm mosolya adjon rád minden nap ruhát, És sötét öltönyödben ne felejts el nyelvet ölteni!
Kiálts a másikra, ő az oka, ha láttatja az igazságot, Takard el a hazugság ködébe, mert fáj neked léte, Ha reggel köszönni merészel, mondd: te nem vagy áldott, És köpd le!... Mindegy, őt Isten már magához emelte!
Kiálts a másikra, tűrd el, ha bántják ember-társadat, Legyél megalkuvó, jöjj hátulról, torokba metsző késsel, És emeld fel hangod, no meg taposásra lábadat, Felejtsd a szív hangjait, számolj ki mindent, ésszel!
És kiálts a másikra! ...Vagy csak hagyd végre élni, Csöndeddel, szeretettel, és őszinte szavaddal, Fogadd, ha köszön, fogadd, mit ád, hisz nem kellett kérni, És békélj meg végre, legelébb önmagaddal!
Ne kérdezz, Csak érezz, És válassz! Benned van a Válasz!
/Hezekiah, 2006./
|