|
Bagi László Hezekiah: Köszönöm Neked
Eldobtam egy követ, Árnyékom meg követ, S én sírva megkövetem őt…
Bevallom vétkemet, Fogyasztom étkemet, Mit az éj csillagokból szőtt…
Magammal nem bírok, De mosolyra nyílok, Hogy könnyű legyen ez a harc…
Mégsem vetek lasszót, Nem kell vívni asszót, Mert könnyes, sima lesz az arc…
Örömmel vegyül el, A sósvíz-könnyekkel, Mert tartja hit és a lélek…
És akkor is, ha fáj, Csak énekli a száj: Köszönöm Neked, hogy élek…
/2007. február 10. - Bagi László Hezekiah/
|