|
Bagi László Hezekiah: Érintesz
Halomba rakott papírok, Konzervdobozban a sírok, Az élet az álmokon túl vár, Illúzió testeden a nyúlvány, Amivel érintesz…
A szívedben az érzés igaz, S lesz számomra való vigasz, Lüktető zenéje lelkemnek lágy, Mert lehet, hogy földi ez a vágy, De tudom, égi lesz…
Csókok párája, az álmok párnája, A tüzek illatfelhője vár nála, S bár sötét az éj, vak világ, S nehezen viseljük a hiányt, Mégsem rémít ez…
Mert szavadban ott lakik Ő, te meg én, Az eggyé mosott árnyék és fény, S mit mások hiába koldultak, Itt él minden könnyes mozdulat, Ahogyan érintesz…
/2007. február 10. - Bagi László Hezekiah/
|