|
Bagi László Hezekiah: Hazugságálmok
Hazugságálmok az élet, Holmi csöngő fémek És zizegő papírok halma, Akaratlan fogságban tart ma.
Pedig fúj a szél, Szirmot bont a virág, Csillagot az éj, S csöndje érted kiált.
Hazugságálmok az élet, Igaz álmokba bújt a lélek, És tested emeled csak erénnyé, Szenvedsz is miatta eléggé.
Pedig rád süt a nap, Itt vagy te, itt vagyok én, Csörgedezik a patak, És tengerré nő útja végén.
Hazugságálmok az élet, Mert azt hiszed így könnyebb, A holnapot, jövődet félted, De ma ejtesz érte könnyet.
Pedig van, ki rád mosolyog, S van, kinek kezében a holnap, Van ház nélkül is otthonod, És kedves vagy a sorsnak.
Hazugságálmok az élet, Minden második gondolat, Ösztön, félelem vagy érdek, Miközben önvád fojtogat.
Pedig szabad az akarat, Az őszinte szó szívekhez ér, Mely szeretve valóban szabad És boldogan lüktet benne a vér…
2007. június 12. Bagi László Hezekiah
|