Bagi László Hezekiah:
A függöny mögött

Ne a látszat után ítélj, a dolgok mélye rejt igazságot,
Lehet, hogy a víztükör is csak szivárványt játszott,
S a függöny lehet, hogy fekete, lehet, hogy bársony,
A lényeg szívednek nyílik, engedd, hogy mögé lásson!

Ne csak a füleddel hallj, ne csak a szemeddel nézz,
S emlékezz egy útra, melyre nem a lábaddal lépsz,
És most ne a kezeddel érints, hanem a lelkeddel,
Legyen Tűz, és világítson a Nap, amely benned kel!

Jöjjenek az Álmok, a félelem láncát tépd szét,
Lásd meg ebben a világban a Való tükörképét,
Érezd, hogy minden szeret, és magához ölel,
Múltad és jövőd sem volt még soha ilyen közel!

Most Vagy! Örökké! Itt Vagy! És ez a Végtelen!
Csodát láthatunk, gyere, de ne csak nézd velem,
Táncoljuk és játsszuk el, míg fölöttünk csillag áll,
Éljük át a függöny mögött, az Élet Igaz Színpadán!

/Bagi László Hezekiah 2007./